Templomunk Gyönyörű, neogótikus templomunk 1888–1890 között épült Pecz Samu műegyetemi tanár, építőművész tervei alapján. Különleges rokonságban áll a később épült Országházával: a tervezésnél figyelembe vették a majdani Országház közelségét, az ajtók és bútorzat Thék Endre műhelyében készültek, az ólomüveg ablakokat Róth Miksa készítette. Isten és ember találkozásának tökéletes helyszíne ez a második emeleten elrejtett templomi gyöngyszem.
Az unitárius vallás a reformáció korában, Erdélyben bevett és törvényes joggal felruházott négy vallás egyike volt. A vallásszabadságról szóló törvényt az 1568-as tordai országgyűlés mondta ki. A kiegyezés után több erdélyi unitárius család költözött Budapestre. Ferencz József kolozsvári püspöktől Derzsi Károly unitárius lelkész kapott megbízást az egyházközség megszervezésére. Istentiszteleteiket a Deák téri Evangélikus Gimnázium dísztermében tartották a templomuk felépítéséig. A budapesti unitáriusok 1876-ban a kolozsvári anyaegyházhoz tartozó fiókegyházzá, majd 1881-ben önálló anyaegyházzá alakultak.  A közösség a fővároshoz fordult, hogy felépíthesse első templomát. A Tanács a pesti oldalon az Alkotmány utca és a Koháry (ma Nagy Ignác) utca sarkán lévő 600 négyszögöles területet jelölte ki, amely akkoriban a városszélen lévő üres faraktár volt.

A városrendezési tervek alapján a területre jelentős épületeket terveztek, amelyet a felépítendő Országház közelsége is indokolt. A terveket az épülő reprezentatív környezethez alkalmazkodva kellett kialakítani. A tervezéssel a neves műegyetemi tanárt, Pecz Samut bízták meg, a templom berendezését is ő tervezte. Az építész (Műegyetemi könyvtár, Szilágyi Dezső téri református, Fasori evangélikus templom) ügyesen alkalmazta a középkori stílusokat.
Először az Alkotmány utcára néző kéttornyú épületet tervezett, mely anyagiak hiányában nemvalósult meg. A második terven egy nagyméretű bérházban helyezték el a püspöki palotát, a templomot és a paplakot . Ezt építette fel Holtzspach A. és Fiai Rt. azzal a megállapodással, hogy a bérház jövedelme ötven éven keresztül az építési vállalkozóé. A kivitelezésben jelentős szerep jutott Majorossy Géza helybeli építőmesternek. Az épületegyüttest 1890. október 26-án szentelték fel. A II. világháborúban a templom megsérült, a Róth Miksa műhelyében készített színes ablakok nagy része összetört (a megmaradt részek felhasználásával az orgona mögötti ablakokat helyreállították). Tönkrement a Ruprecht Károly és Dangel Antal és fiai által épített orgona. 1990-ben készültek a szószék mögötti színes ablakok, Kiss Miklós üvegművész munkájaként.
A főhomlokzat a Nagy Ignác utcára néz, a templom a huszártoronnyal az épület középszintjén helyezkedik el, tetején csillaggal. A lakóház két sarkát egy-egy torony díszíti. A magas karcsú tornyokat zöldre patinázott rézlemez fedi. A homlokzatot sötét sárga téglaburkolat borítja, a díszítő elemek sóskúti és piszkei kövekből készültek. A bejáratot támpillérek keretezik, e fölött két emelet magasságban nagyméretű csúcsíves, mérműves, színes ólomüveg ablakok és rozetta láthatók (Róth Miksa műhelyéből), amely a templom orgonakarzatának világítását adja. Előtte erkélysáv fut végig a templom homlokzatán. A visszaugratott homlokzatsíknál az „előkertet” díszes kovácsoltvas kerítés határolja. A homlokzaton néhány bronz és fekete márvány emléktáblát helyeztek el, melyek a templomot építő elődökre, az épület tervezőjére, az 1568-ban tartott tordai országgyűlésre emlékeztetnek. A bejárati kapu fölött az unitárius címer színes üvegképe szintén Kiss Miklós üvegművész alkotása. A földszinti márványtábla a vallásalapító első püspök Dávid Ferenc halálának 350-ik évfordulójára készült, a lépcsőház második emeleti fordulójában ugyancsak az ő mázas kerámia mellszobra látható, Szamosi Soós Vilmos szobrászművész készítette.
A templom a második emeletre került. Egyhajós, mindössze 8,5 méter szélességű, de a tagozott támpillérek és a bordás keresztboltozat szerkezete megnöveli a látványt. A fehér oldalfalú tércsúcsíves bordáit sárga téglából falazták, oszlopfői színes eozinmázas zsolnai kerámiából készültek. Az ötszöget alkotó apszis gótikus ívelésű ablakai előtt, díszes hangvetővel fedett szószék és az úrasztala az unitárius liturgia központja. A szószék, a padok, a karzat, a díszvasalatú bejárati ajtók és az orgona középső fa betétjének virágos, növénymintás faragással díszített asztalos munkáit Thék Endre bútorgyára készítette. A teljes orgonakarzat fa szerkezettel épült. A neogótikus stílusú templombelső meghatározó elemei: a főbejárat, az erkély homlokzatra nyíló ajtaja, a szószék a dísztoronnyal és a háttérben látható színes üvegablakokkal, az úrasztala, a padsorok, a csillárok és a díszvilágítás, az orgona, az orgonakarzat és az azt záró színes üvegfal következetesen egységesformai alakítással készültek. A régi orgona fa díszbetétének felhasználásával Albert Péter villamosmérnök tervezte és készítette az új hangszert 1994–1995-ben, 2012-ben korszerűsítették. A templomhoz tartozó gyülekezeti terem az első emeleten kapott helyet, felújítására 2020-ban került sor. Az emeleteket összekötő lépcső korlátai leveles indás díszítésűek. A lépcsőpihenők színes ólomüveg ablakain a kehelymotívum és az unitárius egyház címere látható.

Forrás: Budapest templomai. Belváros-Lipótváros V. kerület. Budapesti Városvédő Egyesület Templomtörténeti sorozat 2., 2019, 52–54. Vasárnapi Újság 1890. 43. sz. p699–700. Kelemen Miklós: A budapesti unitárius egyházközség története. In Magyar egyháztörténeti vázlatok 1998/1–2.